Természeti nevelés
A természeti nevelés szerint a természet fogalmat szélesebb körben kell értelmezni, nem csupán az emberi környezet részeként. A kiindulópont maga a természet, mely egyet jelent a világegyetem egészével, minden létező befogadójával. A tudományos megismerés mellett a művészi érzék is egyenrangú szerepet kap. Ilyen tekintetben rokon a keleti világlátással: minden, az érzékszerveinkkel érzékelt dolog és esemény összefügg egymással, hiszen mindegyikük ugyanazon abszolút valóság különböző megnyilvánulási formája. A művészet másfajta megismerő tevékenységet jelent a világ megértésében. Míg a tudomány az analitikus, a művészet a szintetikus gondolkodást segíti. A természeti neveléshez egy magas szintű érzelmi intelligencia is kell, hogy kapcsolódjék.
A természeti nevelés szerint minden érték, ami természettől adott. Minden létező, élettelen és élőlény önnön valójában vett természeti érték. Míg a környezeti nevelés a természetet az emberi környezet részeként tekinti, a természeti nevelés a természetet nem tekinti az emberi környezet részének, éppen fordítva, az ember része a természetnek. A természetet, mint életet adó szülőnket tekinti, hiszen létünk az evolúció folyamatának természettörténeti eseménye. Nem létezhetnénk az előttünk lezajlott fejlődési szakaszok nélkül, mint a Világegyetem születése, a Föld keletkezése, az élő- és élettelen környezet kialakulása. Az élet nem tartható fenn az élettelen környezet nélkül. Minden élőlénynek szüksége van az élettelen közegre éppúgy, mint más életfeltételek meglétére vagy élőlénytársaival való kapcsolatra. Az ember egy az élőlények sorában, ezért e tények rá is érvényesek. E rendszer szem előtt tartása az alapja a természet iránti alázatos tiszteletünknek.
A természet értékeihez hozzá tartozik az ember is, alkotásaival együtt. Értéknek tekintendő minden társadalmi és mesterségesen létrehozott alkotás: a szellemi javak, a műveltség területén elért eredmények, a tudomány, a nyelv, a művészet, a hagyományos kultúra csakúgy, mint a tárgyi környezet műalkotásai. E szerint a filozófia szerint a tudománnyal egyenrangú a művészet, mivel a világ megismerésében játszott szerepe kiegészíti a tudományos megközelítést. Mint a távol-keleti filozófiában Jin és Jang, egyik sem lehet teljes a másik nélkül (Orgoványi 6.). Kéz a kézben kell, hogy haladjanak a közös cél felé, mely nem lehet más, mint a korábban említett fejlődési folyamat továbbvitelének segítése, nem pedig megszakítása.
A természeti nevelés szerint minden érték, ami természettől adott. Minden létező, élettelen és élőlény önnön valójában vett természeti érték. Míg a környezeti nevelés a természetet az emberi környezet részeként tekinti, a természeti nevelés a természetet nem tekinti az emberi környezet részének, éppen fordítva, az ember része a természetnek. A természetet, mint életet adó szülőnket tekinti, hiszen létünk az evolúció folyamatának természettörténeti eseménye. Nem létezhetnénk az előttünk lezajlott fejlődési szakaszok nélkül, mint a Világegyetem születése, a Föld keletkezése, az élő- és élettelen környezet kialakulása. Az élet nem tartható fenn az élettelen környezet nélkül. Minden élőlénynek szüksége van az élettelen közegre éppúgy, mint más életfeltételek meglétére vagy élőlénytársaival való kapcsolatra. Az ember egy az élőlények sorában, ezért e tények rá is érvényesek. E rendszer szem előtt tartása az alapja a természet iránti alázatos tiszteletünknek.
A természet értékeihez hozzá tartozik az ember is, alkotásaival együtt. Értéknek tekintendő minden társadalmi és mesterségesen létrehozott alkotás: a szellemi javak, a műveltség területén elért eredmények, a tudomány, a nyelv, a művészet, a hagyományos kultúra csakúgy, mint a tárgyi környezet műalkotásai. E szerint a filozófia szerint a tudománnyal egyenrangú a művészet, mivel a világ megismerésében játszott szerepe kiegészíti a tudományos megközelítést. Mint a távol-keleti filozófiában Jin és Jang, egyik sem lehet teljes a másik nélkül (Orgoványi 6.). Kéz a kézben kell, hogy haladjanak a közös cél felé, mely nem lehet más, mint a korábban említett fejlődési folyamat továbbvitelének segítése, nem pedig megszakítása.
Jin-Jang
Fotó: Zsiros Anita
Fotó: Zsiros Anita
A természeti nevelés kulcsszavai sokat elárulnak a nevelés világlátásáról. Ezek között szerepelnek a következők: holisztikus világkép, szeretet, empátia, tisztelet minden létezőnek, nem ártás, szelíd módszerek, a kicsi szép, alázat a természet fensége iránt, közösségvállalás minden létezővel, az önmagában, önmagáért való érték, felelősség, szépség és harmónia, érzékenység és nyitottság, érzelmi telítettség, művészi átélés, nevelő szándék, természeti erkölcs, erények: mértékletesség, szelídség, türelem, jóság, meghagyás, megőrzés, a lehető legkisebb beavatkozás, és köszönet.
„Köszönöm a szél jóízét,
aromáját a barka-szagnak.
Köszönöm, hogy hegyoldalon
ibolyászó lányok kacagnak.
Köszönöm, hogy napos gyepen
fehér fénnyel vakit a vászon.
Köszönöm, hogy friss fák alatt
szelíd szívvel megint halászom.”
(Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak)
„Köszönöm a szél jóízét,
aromáját a barka-szagnak.
Köszönöm, hogy hegyoldalon
ibolyászó lányok kacagnak.
Köszönöm, hogy napos gyepen
fehér fénnyel vakit a vászon.
Köszönöm, hogy friss fák alatt
szelíd szívvel megint halászom.”
(Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak)